szombat, augusztus 29, 2009

S.O.S

mint tegnap írtam, elköltöztem a wordpress-re, ahol ugyan kezdem jól érezni magam, csak elég lassan látom át az összefüggéseket, nem találok funkciókat, amiket itt megszoktam. imageha valaki olvassa még ezt a bejegyzést és tudna egy kicsit segíteni, nagyon megköszönném.

addig is amíg minden elkészül, köszönöm a türelmeteket és kívánok mindenkinek kellemes hétvégét.

péntek, augusztus 28, 2009

elköltözöm

DSC09660

ide:

http://nokedlis.wordpress.com/

paradicsomos hal

mindenkinek van legalább egy olyan étele, amit nem szokott megosztani másokkal, mert mások nem szeretik. meg talán azért is, mert nem egy nagy szám. mármint az a bizonyos étel. mégis olyan jól esik néha. nálam ezek egyike a paradicsomos hal. csakis akkor szoktam enni, ha egyedül vagyok. amolyan igazi “agglegény”-ebéd vagy vacsora – nem csak férfiaknak.IMG_0754 az egyetlen, ami el szokott gondolkoztatni, hogy a macskák is odavannak érte. érdekes módon kevésbé a halért, mint a paradicsomos szószért…IMG_0762

csütörtök, augusztus 27, 2009

kristálygomba

Aki a 90-es években kombuchát nevelgetett, annak talán nem bizarr ötlet a kristálygomba levének fogyasztása sem. Egy Japánból, esetleg a Kaukázusból származó gombáról van szó (nem tudom, melyik forrásnak higyjek), más néven: vízalapú kefirgomba, vízikefir, japánkristály, kristály-gomba, "Japán Tengeri Kristály" gomba, Japanese water crystals, Japanese water grains, water kefir angol, tibi [japán], amely hasznos tejsavbaktériumainak köszönhetően hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez, így erősíti az immunrendszert és javítja a közérzetet.

img_0027

Egy hete olvastam először a kristálygombáról, és szerdára már meg is érkezett a sajátom. Egy aukciós oldalról rendeltem, és teljesen ingyen jutottam hozzá: annyira szapora lény, hogy akinek van, szívesen adja, csak vigyék. Külsőleg leginkább a szilikonos macskaalomhoz hasonlított, az állaga pedig kocsonyás volt. Szegénykét eléggé megviselte a postán töltött másfél nap, ezért gyorsan elkészítettem a tápoldatát. Ehhez egy szép, direkt erre a célra vásárolt üvegkancsóba kanalaztam a gombát, tettem rá 4 evőkanál kristálycukrot, 10 szem biomazsolát, és két negyedbe vágott fél biocitromot (félbevágva nem fért volna be a kancsó száján). Az egészet felöntöttem bő egy liter frissen szűrt vízzel (a gomba kényes jószág, nem szereti a kemény csapvizet), aztán ma reggelig próbáltam elfelejteni, hogy a homályos, bugyborkékos italt, ha rendeltetésszerűen kívánom alkalmazni, előbb-utóbb el kell fogyasztanom. A nézegetése viszont sok örömet okozott, a gombám szemmel láthatóan túltette magát a költözés okozta sokkon, és szépen gyarapodott.

img_0029

Ma reggel úgy éreztem, elérkezett az idő a csodaital megkóstolására. A megerjedt tápoldatot leszűrtem egy másik üvegkancsóba, a citrom levét belecsavartam, a kristálygombát átmostam, a mazsolákat kidobtam, és friss mazsolás cukoroldatba helyeztem (3 nap alatt 3 evőkanál gombából 5 evőkanál lett). A mosogatás után nem maradt más hátra, csak a kóstolás. Erjedt, édes, kefírszerű lé volt, ami azonban behűtés után meglepően finomnak bizonyult. Gondolkoztam, hogyan lehetne kicsit "feldobni" a következő adagot, és egyelőre két ötletem támadt: citrom nélkül készítem, és csak közvetlenül fogyasztás előtt csavarok bele valamilyen citrusfélét (így több lesz a C-vitamin tartalma), illetve talán erjesztek egy adagot víz helyett zöld teával (igen, a kombucha ihletett meg).

ps.: Azt hiszem van egy kis félreértés a megnevezést illetően, ami nem csoda, hiszen nagyon sok helyen keverik a gombákat.
Szóval van két tejalapú, kaukázusi ill. tibeti
van egy vízalapú, aminek a neve a japán kristálygomba.
Kaukázusi kristálygomba nincs, attól függetlenül, hogy ihatják ott is.

szerda, augusztus 26, 2009

szeder-fagylalt

DSC09775vannak (munka)napok, amelyeket legjobb lenne kitörölni a naptárból, még mielött elkezdödnek. igaz, ennek megítélése viszonyítástól is függhet. én pl. a tegnapi napról is azt gondoltam, hogy ki kéne törölni a kalendáriumból, de a mait megélve a tegnapi kifejezetten rózsás volt. ilyen napokon jó tudni, hogy van minek örülni. pl. a hétvégén készült szeder-fagyinak.

DSC09774vasárnapi biciklitúránkat “szeder-túrának” terveztük. még a nyár elején fedezvén fel egy remek helyet, ahol egy hosszú földút mellett hatalmas szederbokrok növekedtek. amelyek amióta arra jártunk legalább duplájára nöttek. a szedernek megvan az a tulajdonsága, hogy kelleti ugyan nagyon magát, de gyümölcseit úgy növeszti, hogy az ember a lehetö legnehezebben juthasson hozzá. engem mindenesetre már a színe is elvarázsol. emlékszem egyszer régen a nyári szünidöben unokatestvéremmel biciklizve leltünk egy remek tarlómenti szeder-lelö-helyre. többször is fordultunk, felszerelve beföttesüvegekkel, hogy nagymamámhoz hazavigyük a zsákmányt, amelyböl még aznap finom szeder-szörp készült

DSC09781

– sok-sok üveggel. a mai napig nem tudom láttam olyan sok szedret újra…. vagy búzamezö szélén, vagy folyóparton, de legalábbis kissebb-nagyobb szakadék szélén nö a legjobban. ahol meg hozzáférne az ember, ott derékig ér a csalán. az én jobb karom és lábam még mindig úgy néz ki, mintha egy macskahaddal verekedtem volna össze. a legjobban mégis attól féltem, hogy a majdnem teleszedett müanyag dobozomat ejtem le utolsóelötti pillanatban telistele szép szeder-szemekkel.

IMG_0736elkészítése 4 személyre:

16 dkg cukorot felforraltam 1,6 dl vízzel, belecsafartam egy fél citrom levét, majd hütöben tettem egy órára. ezután 25 dkg szedret megmostam, botmixerrel pürésítettem, egy szürön átnyomkodtam (hogy a magok ne legyenek benne), majd a cukorsziruppal és 10 dkg mascarponéval botmixerrel összekevertem. fagylaltgépben 25 perc alatt fagyivá hagytam válni.

kedd, augusztus 25, 2009

derült égböl villámcsapás

a múlt hét csütörtökjén volt az itteni nyár legmelegebb napja. annyira felhevült a levegö, hogy éjszakára komoly viharelörejelzést adtak ki. persze arra nem számítottunk, hogy ennyire komoly lesz a dolog. éjfél utántól a hálószobánk nyitott erkély ajtaján át “hallgattuk” a dörgést, néztük a villámlást. amikor egy óra után kezdtünk elszenderedni hirtelen napvilágos lett a szobában és az eddigieknél hatalmasabbat dörgött az ég. az volt az a pillanat, amikor becsapott a villám. R4-Blitz1nem is szeretek rá gondolni, mi minden történhetett volna még ebben a régi házban, amelynek a padlása nagyrésze fából van. szerencsére mi megúsztuk egy kisebb lyukkal a plafonon és néhány nap internet-szünettel. eltekintve az afeletti bosszúságtól, hogy néhány elektromos eszközünk nem élte túl a villámcspást.IMG_0675

csütörtök, augusztus 20, 2009

tarte aux tomates

akinek van kedve 36 fokban bekapcsolni félórára a sütöt, ilyen finomságot vacsorázhat egy pohár behütött fehérbor kíséretében:IMG_0612hozzávalók egy 30 cm-es formához: 3 db leveles tésztalap (fél csomag), 20 dkg reszelt sajt, paradicsom, oregánó, só, bors.

IMG_0640 a levelestészta lapokkal kibélelem a kisütöpapírozott formát. megszórom a reszelt sajttal, majd rárakom a félbevágott paradicsomot (ha kissebbek, ha nagyobbak, akkor karikákra vágom öket), sózom, borsozom, oregánóval megszórom és 200 fokon 30 percig sütöm. IMG_0605

kedd, augusztus 18, 2009

répasaláta

rabul ejtettek a színes répák. ez a három szín egymás mellett egyfolytában gondolkodásra késztet, mit is lehetne még készíteni belöle. a hütöt pedig folyton nyitogatom, hogy megnézzem, milyen szép is az a céklaszínü répa. ezt a receptet azoknak ajánlom, akik szeretik az ázsiai jellegü ízeket – és a könnyü+gyors nyári salátákát, ha este kilenckor még 26 fokot mutat a hömérö. nyugodtan készíthetö normális répából. IMG_0566hozzávalók: a képen látható mennyiségü répa reszelve

az öntethez: 1 citrom + 1 narancs leve, 1 tk méz, 2 cikk fokhagyma, 1 darabka friss gyömbér, olívaolaj, só – botmixerrel összekeverve (nagyon szép színe lesz). jó sok friss petrezselyemzöld

tálaláskor: néhány római salátalevél, néhány koktél paradicsom, egy marék pirított dió.IMG_0599a lényeg, hogy a reszelt répát a dresszinggel és a petrezselyemzölddel legalább 1 órát állni.

hétfő, augusztus 17, 2009

bárányfilé másként

vasárnap este egy nagyon merész vállalkozásra adtam a fejem. a tökéletes bárányfilét szerettemm volna még jobbá tenni.  mintegy meglepetés vacsoraként páromnak, a kerékpáros versenyen való  remek szereplésért. ehhez tudni kell, hogy nálunk évek óta csak ez a “tökéletes bárány” kerül  az asztalra: rózsaszínre sütve, rozmaringos-fokhagymás-olívaolajos-citromos pesztóval, amelyben a rozmaring mellett csak a fokhagymából van több. ez így annyira perfekt, hogy bármi más csak ronthatna rajta.  IMG_0543most elöször próbálkoztam valami mással: a 2-3 perc alatt natúr kisütött bárányfiléket egy diós-petrezselymes pesztóval fedtem be és toltam 10 percre forró sütöbe. éppen csak annyira, hogy a pesztó kicsit megpiruljon, a bárány viszont még ne süljön át teljesen és semmiképp se legyen száraz. IMG_0538hozzávalók: személyenként 2 bárányfilé, 2-3 perc alatt forró olajban sütve, a pesztóhoz: dió, petrezselyemzöld, fokhagyma, olívaolaj, só, bors összeturmixolva. köret: padlizsán, cukkini, paradicsom, 30 perc alatt 220 °c-on  olívaolajjal, sóval, kevés citromlével a sütöben megsütve és 10 dkg árpagyöngy (fözési ideje: 40 persütötc). a pezstóval beborított bárányt 10 percre beteszem a sütöbe, amely még meleg a padlizsános zöldségtöl.  az utolsó 5 percre felkapcsolom a sütöt 250 °C-ra 8ha van, grill-funkcióra- vigyázzunk, ne égjen meg, a dió gyorsan keserü lehet).IMG_0544 mit mondjak, szép is lett és nagyon finom is. az ünnepeltnek is nagyon tetszett.

vasárnap, augusztus 16, 2009

joghurtos jégkrém

még nem hevertem ki a fagyigéppel kapcsolatos kudarcot. ha már fagyigép nincs, lett leárazott jégkrém-készítö szilikonos forma. ízbolygónál láttam egy joghurtos jégkrém-receptet, amelyet kipróbálásra alkalmasnak találtam. annál is inkább, mert minden hozzávaló volt itthon:IMG_0479 hozzávalók (6 adag, ár: ca. € 1,20)

1,5 kis pohár natúr joghurt
2-3 tk méz (ìzlés szerint)
1/2-1 lime (ízlés szerint) 
1-2 ek gyümölcsszörp
valamilyen gyümölcs (nálam eper volt)
jégkrémkészítő forma

a joghurtot összekevertem a lime levével és 1 tk mézzel, majd a formákba adagoltam a kb. harmadát és meglöttyintettem   gyümölcsszörppel. a maradék joghurtot összeturmixoltam a gyümölccsel. édesítettem mézzel, savanyítottam egy kis  lime lével, majd elosztottam a jégkrémformákban. belenyomkodtam a pálcikát és betettem a fagyasztóba. nálam  sajnos egy óra múlva még nem fagyott meg eléggé. így elfelejtkeztem róla, és csak egy héttel késöbb jutott újra eszembe. így legalább jól meg fagyott. a lányoknak tutira ízleni fog.

van valakinek egy jó tippje, hogyan lehet könnyen kiszedni a formából?? én legalább öt percig szerencsétlenkedtem vele…

IMG_0481

szombat, augusztus 15, 2009

161.oldal 5. mondat

IMG_0048duende csábított el a játékra, amelynek szabálya csak annyi, hogy csapd fel az általad épp most olvasott könyved 161. oldalát, olvasd el az 5. mondatot és tedd fel a blogodra. ez az én 5. mondatom:

“ha tehát ismer egy skizofrén jellemü embert, ne terhelje túlzásba vitt jelenlétével vagy túl sok szöveggel, de azért idöröl idöre látogassa, hívja meg vendégségbe vagy vigye magával valamilyen rendezvényre, így biztosítván, hogy a kapcsolati-kompetenciája müködöképes maradjon.” 

a könyv, amely a fenti fotó jobb alsó sarkában némi fantiziával fellelhetö: francois lelord/ christophe andré: a teljesen normális örület avagy hogyan bánjunk nehéz természetü emberekkel (szabad-fordítás tölem, németül itt) címü müve. francois lelord a sikeres hector-könyvek szerzöje. a fenti könyvet nem egyedül írta, amely kicsit érzödik is s stíluson, nekem a hector-stílus jobban bejött. a könyv tartalma viszont izgalmas. fejezetröl fejezetre bemutatja az úgymond nehéz természetü emberek világát – ahogyan ök látják a dolgokat. vom umgangha kicsit megértjük, hogyan és föleg miért látja ki-ki másképpen a dolgokat, akkor talán nemcsak bosszankodunk paranoiás, kényszerbeteg, skizofrén, depressziós, bizonytalan, félénk, nárcisztikus,  esetleg  paszív-aggresszív kollégánkon, ismerösünkön, barátunkon, rokonunkon, akik mind-mind a saját szemszögükböl reagálnak (számunkra sokszor furcsán és sokszor idegölöen) a mindennapos eseményekre , hanem kicsit megértjük, miért lettek olyanok, amilyenek. a könyv olvasásának eredményeként  kifejleszthetünk olyan technikákat, amelyek segítségével megtanulhatjuk öket “normálisan” kezelni. egyébként biztosak lehetünk benne, hogy az ö nézöpontjukból, mi nem vagyunk normálisak. amivel eljutottunk az alapkérdéshez, hogy mi /ki is a normális…?

IMG_0051mégha a fentiek alapján úgy is tünhetne, hogy egy pszichológiai zavarokról szóló komoly, tudományosnak hangzó könyvröl írtam, felhívnám a kedves olvasó figyelmét, hogy a könyv kifejezetten olvasmányos és szórakoztató. ki-ki 100% biztonsággal ráismerhet nem csak a “nehéztermészetü” másikra, hanem saját magára is.  a két pszichológus szerzö  remek görbe-tükröt tart ilyen módon az olvasó elé, hozzájárulva ezzel, hogy könnyebben boldoguljon az ember a “nehéz” másikkal és talán saját magával is.

tonhalas paradicsomos tészta

megfigyeléseim szerint tonhalkonzerv  két csoportba osztja az embereket. az egyik csoport kifejezetten kedveli, a másik kifejezetten utálja. vagy ha nem, akkor egészen egyszerüen nem eszi meg. nálunk az a helyzet, hogy én szeretem, mr. R. ki nem állhatja,  a macskák pedig egyenesen imádják. szoktak is néha kapni, persze nem az olajos, hanem a “saját levében” tonhalas konzervet. olyankor soha nem tudok ellenállni a kísértésnek és néhány villányit elcsenek tölük.  ez egyébként fordítva is igaz: ha emberi fogyasztásra bontok fel egy konzervet, adnom kell nekik is belöle,  különben nem tudok a fözésre koncentrálni a nagy nyávogástól.  DSC09627a legtöbb macska teljesen odavan a konzervtonhalért. mint az élet egyéb jó dolgaira, erre is érdemes odafigyelni és csak módjával élvez(tet)ni, mivel a hal (és az egyéb tengeri herkentyük) többek között egy thiaminase nevü enzimet is tartalmaz, amely a macska szervezetében a B1-vitamint leépíti.  különben ez érvényes az emberi szervezetre is, csak az ember ritkán képes napokon át kizárólag tonhallal táplálkozni. a macskák viszont hajlamosak igazi tonhal-junkievá válni és az összes többi kaját megtagadni. a következö tésztareceptben az a különös, hogy ha nem hangoztatom, nem szokták kitalálni, hogy tonhal van benne. mr. R. is jó étvággyal szokta enni – maga is mindig meglepödve azon, hogy se az illata, se az íze, se az állaga nem hasonlít az utált tonhalra. IMG_0104emelett gyors, olcsó, kiadós és a hozzávalók mindegyikét be lehet spájzolni, hogy alkalomadtán, ha nincs idö bevásárolni, vagy hirtelen kell a “semmiböl” vacsorát varázsolni, legyen mihez nyúlni.

hozzávalók 2 személyre: 1 kis fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, olívaolaj, 2-3 szál répa, 1 konzerv paradicsom, 1 tk cukor, só, bors, chili, oregánó, 1 konzerv tonhal (ízlés szerint 1 ek tejszín) parmezán, bazsalikom, 25dkg tészta (pl. rigatoni, penne stb.) (ár: cakk-pakk: € 3,50) IMG_0107az apróra vágott hagymát megfuttatom az olívaolajon, majd hozzáadom a karikákra vágott répát és az apróra vágott fokhagymát. megszórom egy teáskanál cukorral és 2 percig pirítom. hozzáadom a paradicsomot, füszerezem és 10-15 percig kis lángon fözöm.  a legvégén lehet hozzátenni egy löttyintésnyi tejszínt, amely kerekebbé teszi a paradicsomszósz ízét. (söt van, aki esküszik rá, hogy a paradicsom okozta gyomorégést is megelözi). ezalatt megreszelem a parmezánt, kifözöm a tésztát. tálalás elött a paradicsomos szószhoz  adom az olajtól  lecsöpögtetett tonhalat, óvatosan átkeverem, max. 2 percig alacsony tüzön együtt fözöm, elzárom a tüzet és hozzákeverem a tésztát, hogy jól felvehesse a füszeres-tonhalas-paradicsomos szószt. tálaláskor megszórom parmezánnal és friss bazsalikommal.    

péntek, augusztus 14, 2009

ribizlitorta

nem vagyok különösebben süteményfüggö és nem hinném, hogy rendszeres olvasóim az édességek miatt látogatnának. most mégis úgy alakult, hogy egy  héten belül másodszor készítek édeset. 

!!!ACHTUNG!!!

innentöl csak azok olvassák tovább, akik nem félnek a függöségek kialakulásától, mert ezek a kekszalapú torták kifejezetten veszélyesek. egyébként pedig  csak elönyük van: nagyon gyorsan és változatosan  elkészíthetök, kevés alapanyagot igényelnek, nem kell begyújtani a sütöt,  mindenkinek nagyon ízlenek.DSC09630

10 db porrá morzsolt babapiskótát összekevertem 6 dkg olvasztott vajjal, majd egy sütöpapírral kibélelt 14 cm-es tortaformába töltöttem és be tettem a hütöbe.

a krémhez összekevertem 10 dkg olvasztott fehér csokoládét 10 dkg mascarponéval (ha lett volna egy kis natúr joghurtom, azt is  bele tettem volna). a tortalapot tele raktam ribizlivel, rákentem a krémet, majd a tetejét is megpakoltam ribizlivel. mivel mindez este nyolckor történt, éjszakára hütöbe tettem. 3 óra is elég lett volna, de kibírtam, hogy éjjel ne keljek fel megkóstolni. be kell vallanom, nehezemre esett.  DSC09638

csütörtök, augusztus 13, 2009

mostan színes répákról álmodom…

DSC09571izgalmas színes répákra találtam: az egyik lilás színü, a másik citromsárga volt. na és persze az ismerös narancssárga.  nem is kellett sokáig a fejem törni, mit is készíthetnék belölük, hiszen karnyújtásnyira volt egy szakajtó borsó,  amelyböl ilyenkor nyáron csak és kizárólag borsóleves készülhet. így alakult ki a szemet gyönyörködtetö színkavalkád, amelynek hozzávalói:

DSC09581 10 szál kisebb répa (lehet benne petrezselyemgyökér is – sajnos itt  nagyon ritkán van), 1 karalábé, 4 szem közepes krumpli, 30 dkg fejtett borsó, só, örölt paprika, petrezselyemzöld

a nokedlihez: 1 tojás, annyi liszt, amennyit felvesz, só

(ár: cakk-pakk: € 4,00) 

DSC09589

1 liter sós vizet felforralok, majd beleteszem a karikákra vágott répát, a kockákra vágott karalábét. 5 percig lassú tüzön fözöm, ezalatt meghámozom és felkockázom a krumplit. majd hozzáadom a leveshez és 5 percig tovább fözöm.  egy csipet örölt paprikát adok hozzá, majd a zöldborsót és további max. 5 percet fözöm. felönötm elegendö mennyiségü vízzel, ha kell, utánasózom.  ezalatt gyorsan összekeverem a nokedlit: egy tojást összekeverek egy csipet sóval és 2 evökanál liszttel, ha szükséges, annyi lisztet adok hozzá, amennyit felvesz. ha több nokedlit szeretnék, adok hozzá egy kevés vizet és ennek megfelelöen több lisztet. amikor a zöldségek még roppanósak, beleszaggatom a levesbe a nokedlit, egy percet fözöm lassú tüzön, majd elzárom a tüzet és pár percet állni hagyom. (nem tüzforrón) petrezselyemzölddel megszórva tálalom. 

mostan színes

ez a gyors variáció volt, különben a zöldborsólevest már megénekeltem itt.

szerda, augusztus 12, 2009

vörös sügér diós pesztóval

rotbarsch

néhány napig kényszerpihenön voltam valami vírus miatt. szerencsére engem csak közvetetten érintett. nem tudtam ugyanis használni a windows live writer-t. három estémbe került, míg sikerült meggyöznöm a a gépemet arról, hogy újra azt csinálja, amit én szeretnék.

rotbarsch 2a vörös sügér (en: sea perch, us: red snapper, fr: Barbier, de: Rotbarsch (innen))  szubtrópusi tengerekben él, az atlanti óceán és keleti/ délkeleti részén ugyanúgy megtalálható mint a földközi-tengerben és a fekete-tengerben.  maximális hosszúsága elérheti a  120 cm-t, maximális súlya a  25 kg-ot. afrikában nagyon népszerü halfajta, a helyi konyhák egyik specialitása. gondolom, ez annak is köszönhetö, hogy filéje szálkamentes, húsa fehér és egyaránt alkalmas sütésre, fözésre vagy éppen párolásra.

DSC09599

mivel én az elmúlt hetekben többször (pl. itt) készítettem “bundát” a halnak, a sütöben sütés mellett döntöttem. annyira egyszerü egy kis különleges “pesztót” összeállítani, a halat bekenni vele és 15-20 perccel késöbb a sütöböl kivenni, hogy kár lenne nem tovább kísérletezni vele. újabbnál újabb ízeket kipróbálni. most így készült:

egy marék pirított dió, 1 kis cikk fokhagyma, 1 kis darab gyömbér, 6 levél bazsalikomlevél, 1 kevés csilipehely, egy csipetnyi só, 1 ek zsemlemorzsa

botmixerrel dolgoztam össze a hozzávalókat, majd a halfilékre kentem 0,5-1 cm vastagon. egy kiolajozott tepsiben 10 percig 170 °C-on, majd 5 percet 225 °C fokon grilleztem (jó odafigyelni, mert könnyen megéghet).

a köretet még mindezek elött készítettem: 1 cukkinit nagyobbacska kockákra vágtam,    2 édesköményt és 4 szál zöldhagymát ujjnyi vastagságúra, majd olívaolajon hirtelen megsütöttem egy nagy serpenyöben. csak éppeen annyira, hogy egy kis színt kapjon a zöldség. sóztam, borsoztam, majd 8 db kisebb paradicsomot negyedelve hozzáadtam, 2 szál rozmaringgal és pár szál oregánóval füszereztem. fedö alatt 5 percig pároltam, majd a kikapcsolt tüzhelyen lefedve állni hagytam, múig a hal elkészült. a zöldségek nagyon finoman roppanósak maradtak.

egy vörös sügér filé maradt meg, amelyet egy adag (maradék) zöldséggel másnap a munkahelyen fogyasztottam el – hidegen (már amennyire a legutóbbi napok hömérséklete hidegnek volt mondható 26-30°C). annyira, de annyira jó izü volt, hogy ennél jobb ebédet el sem tudok képzelni.

DSC09595

ár (3 böséges adag): vörös sügér (25 dkg 5 db volt) € 5,00, zöldség: € 3,00. egyebek (dió, fokhagyma, só, bors, gyömbér stb. – alapanyagok, amelyek majdnem mindig vannak  ) nagyon böven számolva € 1,50. 

vasárnap, augusztus 09, 2009

áfonyás stracciatella-torta

láttam már jó pár keksz alapú tortát, megpakolva gyümölccsel és mascarponéval. szépek is voltak, könnyünek is tüntek, de a mascarpone nekem nagyon zsíros és különben is kételkedtem benne, hogy a keksz a az olvasztott vajjal elég alapot ad-e a tortának. miután tegnap kipróbáltam tudom, hogy a dolog müködik. nagyon gyorsan elkészül (eltekintve a hütési idötöl) és igazán finom.

collage áfonyatortaén a biztonság kedvéért mindjárt 2 tortaformával kezdtem (20 cm és 14 cm). gondoltam az egyiket viszem a szombat esti vacsorához, a másikat meg majd vasárnap eleszegetjük itthon.  nem ez volt az elsö eset, amikor mennyiségileg kicsit túllöttem a célon. ami különben nem baj, mert a nagyobbik tortát holnap beviszem a munkahelyre, a lányok örülni fognak neki.  a receptet leírom a kisebb mennyiségre (14 cm), ez két embernek egy hétvégére (tehát két napra) éppen elegendö. feltéve, ha mindketten mértékletesek, már ami az édességet illeti. ha mégsem vagy, ha több személyre készítjük, duplázzuk az adagot egy normál 28 cm-es tortaformához.

DSC09499

10 dkg kekszet  betettem egy “újrazáródó” zacskóba és a sodrófával alaposan összeaprítottam zsemlemorzsaszerüre, majd összekeevertem 6 dkg olvasztott vajjal és belenyomkodtam a kisütöpapírozott tortaformába. amelyet aztán, míg a töltelék készült a hütöbe tettem. 10 dkg mascaponét konyhai robotgépben összekevertem 10 dkg krémsajttal, 15 dkg natúr joghurttal és 10 dkg olvasztott fehér csokival. amikor már alaposan összekevertem a krémet, beleszórtam 5 dkg késsel durvára vágott étcsokoládét. a tortalapot kiraktam annyi áfonyával, amennyi ráfért, majd rákentem a krémet. tálalásig (nálam ez 4 óra volt) a hütöben tartottam.

DSC09496

szombat esti láz

Kopie von péter-1tegnap este egy kedves barátommal föztünk. lassan évek óta visszatérö közös fözések ezek, amikor mindig készül valamilyen magyaros étel is, de kicsit másként, mint ahogyan azt hagyományos módon ismernénk. a tegnap esti elöétel egy avokádókrém volt. egy darab avokádóból készül, de simán elég lett volna négy embernek is elöételnek. még tiszta szerencse, hogy a föétel a nyári könnyüétel kategóriába tartozott:

DSC09550a különleges és számomra teljesen szokatlan az volt benne, hogy nem a sárga/ fehér magyar paprika volt az alapja, hanem a sötétzöld holland. amely ráadásul, számomra szintén teljesen szokatlan módon, kockákra volt vágva. a héjától megszabadított paradicsommal és egy csipet sóval együtt került a tüzre és rövid fözés után került bele egy kevés apróra vágott hagyma (én a paprikához hasonlóan a hagymát is mindig karikákra vágom), egy kiskanál örölt paprika, egy kis csili és egy fél marék bazmati-rizs.

DSC09505amikor már készen volt és a tüzet elzártuk alatta, került még hozzá egy kis gerezd fokhagyma, két sült és lehéjazott narancssárga paprika és egy fél szál vékony szeletekre vágott gyulai kolbász. tálaláskor pedig még egy kis olívaolajjal locsoltuk meg.  én a zöldség szeletelési módján kívül  “csak” annyiban  készítem másként a lecsót, hogy nálam sosincs benne se rizs, se fokhagyma, se gyulai. nem beszélve az olívaolajról. viszont nálam mindig kerül rá a végén tojás. mindezektöl a különbségektöl eltekintve, annyira finom volt, hogy hamarosan elkészítem itthon is. annak ellenére, hogy a zöld holland paprikát soha tényleg ki nem állhattam. eddig.

DSC09519

ti hogyan készítitek a lecsót? héjastól vagy anélkül teszitek bele a paradicsomot +  paprikát? karikára vagy csíkokra, netán kockákra vágva? tojással vagy tejföllel megbolondítva? fokhagymával vagy öröltpaprikával?

szombat, augusztus 08, 2009

sajtos-sonkás omlett deluxe

mr. ma délután egy evezös túrára ment, amely egy grilles estébe torkollik majd. mivel nem szoktam pontosan 12-re ebédet fözni (pláne, ha hétvégén elég késön reggelizünk, mint pl. ma), azon gondolkoztam, mit is tálalhatnék délre, ami gyorsan is megvan, és ráadásul ki is tart a grillvacsoráig. halvány gözöm sincs, hogy jutott eszembe az omlett. szerintem legalább tíz éve nem csináltam, elötte se sürün. gyerekkoromban reggelire ettünk néha és bár nem vagyok kifejezetten tojásrajongó, csak jó emlékeim vannak róla.  igaz én csakis sajttal (trapistasajt apró kockákra vágva, hogy olyan jó folyós legyen)  és sonkával tudom elképzelni.

DSC09486

hozzávalók 2 személyre

(€ 5,93 inkl. 2 zsemle)

5 tojás (€ 0,90)

2 szál zöld hagyma (€ 0,20)

4 db szárított paradicsom (€ 0,10)

3 szelet fött sonka (€ 0,45)

10 dkg cheddar (€ 2,29 – bármilyen más sajt is jó)

5 dkg vaj (€ 0,20)

petrezselyemzöld, bors, örölt paprika

a gyors salátához:  3 paradicsom (€ 0,50) és egy uborka (€0,69), 2 ek olívaolaj, 1 ek borecet, só, bors

DSC09483 2 dkg vajon 2 perc alatt megfuttatom a karikákra vágott zöldhagymát és a felkockázott sonkát, majd hozzáadom az apróra vágott szárított paradicsomot. a tojásokat egy villával lazán felverem, belekeverem a sonkát, zöldhagymát, paradicsomot és a felkockázott sajtot. borsozom és paprikázom, majd visszaöntöm a serpenyöbe, amelybe elözöleg beletettem a maradék vajat. kb 5 perc alatt készre sütöm. aki nagyon bátor (vagy aki tudja), az egyszer megfordíthatja közben az omlettet. sózni csak az asztalnál (kóstolás után) sózzuk, mert a sonka, szárított paradicsom és a sajt is elég sósak.    

a salátához csak felkockázom az uborkát és a paradicsomoot, öntök rá egy kevés olajat, ecetet, sózom, borsozom. épp elkészül, míg megsül az omlett.

csütörtök, augusztus 06, 2009

hip, hip, hurráá!!

ma este nekimerészkedtem és megnéztem  hogy áll a szombaton bekészített  kovászos uborka. valahol azt olvastam, hogy “jó idöben egy hét alatt elkészül” – így a hétvégére terveztem jobban szemügyre venni. aztán ma láttam (itt), hogy idöjárástól, napsütéstöl függöen pár nap alatt elkészül.

DSC09465 igyekeztem is ma idöben hazajönni, mert szombattól itt olyan kánikula van, hogy már attól féltem minden perc túl sok lesz az uborkáimnak.

DSC09461 szerencsére minden remekül müködött, az illata 100% kovászos uborka illat. kóstolni még csak langyosan tudtam, de már hül és alig bírom kivárni, hogy hidegen is megkóstolhassam.

kovászos uborka

mindazoknak, akik velem együtt aggódnak, hogyan sikerül életem elsö kovászos uborkája, jelenthetem, hogy remekül néz ki. egyszer már le is vettem a tányérkát a tetejéröl, hogy bele szagolhassak. az illata kellemesen emlékeztetett gyerekkorom régi kovászos uborkáira (aminek sokáig nem voltam nagy rajongója, de aztán egyszer csak…). szóval, szerintem nagyon szépen érik.

DSC09357 a kép még a hétvégén készült, most már elég zavaros az üveg…. szorítsatok tovább…. köszönöm…