kamra-lomtalanítás

a tegnapi (fél)nap a kamra-lomtalanítás jegyében telt. mr. R. még a nyaralás elött lomolta ki a padlásunkat. ma hordta le a sok papírt, kartont miegymást  a kocsiba és szabadult meg tölük a recycling-udvarban. nekem nem kellett segítenem. tapintatos módon nem azt mondta, hogy csak útban lennék, hanem arra kért, hogy ugyan pakoljak már kicsit össze a kamrában. a kamra nálunk egy kb. 1 m²-es kis lyuk. egy fekete lyuk. mindent elnyel és akárhányszor pakolok, szortírozok, kidobálok – képes újra meg újra elnyelni mindenfélét, amit elraktározok, hogy jó lesz még az, vagy. majd abból is készítek valami finomat. 

persze ebböl általában semmi nem lesz, mert ha éppen eszembe jut, hogy ott kellene keresnem valamit, akkor általában már el sem kezdem, tudván, úgysem találom meg.

hiszen a kamra legkésöbb 3 hét múlva megint így néz ki vagy még ígyebb. na de akkor meg mi értelme a kamrának?

és még csak nem is fényképeztem le mindent. ugyanis legeslegfelül voltak még a sütöformák, bevásárlószatyrok, hátizsákok stb.

mr.R. döntö kérdése volt: “összetudnám-e a kamrát úgy pakolászni, hogy ne essen az ember fejére valamilyen sütöforma, ha a bevásárlószatyrot leveszi a felsö polcról?” jelentem: össze. hihetetlen mennyi sütöforma gyült össze az évek során. a legtöbbjére nem is emlékeztem. most szépen bepakoltam öket egy nagy költözködési-kartonba és várom, hogy mikor legyen rájuk szükségem. akkor csak felszaladok a padlásra és hopp, elö is vettem a feliratozott dobozból. addig is nem esik a fejünkre….

hamar vacsora mindig jó

hihetetlen, de ez van: ma sem jutottam el vásárolni. nem mintha messzire kéne mennem, a sarki plusban  vagy a zöldségesnél vehettem volna gyorsan ezt-azt. de nem vettem. nem lustaságból (na jó, lehet, hogy nem kellett volna fél tizenegyig aludni, de szerintem ez egyszer egy évben ok – föleg ha az elözö 3 napot a drótszamáron fájófenékkel, az éjszakákat meg  sajgó háttal kényelmetlen ágyakon töltötte az ember lánya). 

mire elintéztem azt, amit majd késöbb még leírok, elrepült a nap és vacsorát kellett készítenem.  “fözz, de a hütöböl” (fhd)-alapon elökerültek a következö alapanyagok:

tagliatelle, 10 dkg bacon, 1 salotta, 1 cikk fokhagyma, 2 paradicsom, 1/4 csomag mélyhütött spenót, 1,5 dl tejföl, parmezán

mialatt megfött a tészta, megpirítottam egy serpenyöben a bacont, majd egy papírkonyhatörlön lecsepegtettem. a zsírján üvegesre pirítottam a hagymát és  fokhagymát, majd rátettem a spenótot. amikor felengedett hozzáadtam a tejfölt, majd a cikkekre vágott paradicsomot, sóztam, borsoztam, szerecsendióztam. csak rövid ideig 1-2 percig föztem, hogy ne essen szét a paradicsom (nem szeretem, ha úszkál a héja).  a tésztára rámertem a spenótos-tejfölös-paradicsomos szószt, megszórtam parmezánnal és a darabokra tördelt baconnal.

mindenütt jó, de legjobb otthon

ma este egy háromnapos kerékpártúráról érkeztünk haza. sok-sok kilómétert bicikliztünk az elba mentén nagyon szép nyári napsütésben. annyi szépet láttunk, olyan csodás környezetben voltunk, hogy  írnom is  kell  majd róla  egy fényképes beszámolót, miután véginéztem a képeket.

lehet, hogy ez másoknak furcsán hangzik, én ilyenkor hazatérve mindig megállapítom, hogy milyen jó is itthon. szeretek  a megszokott falak között motoszkálni, külön jól esik a saját fürdökádban zuhanyozni (ahol nem kell vacakolni a hideg-meleg-vízzel, a zuhanyrózsa pedig oda zuhanyozza a vizet, ahova kell és még sok ilyen kis apróság)  és nagyon jól esik azt enni, amit szeretünk és ami igazán jól esik. ma este mondjuk nem volt nagy választásunk: a töltött padlizsán maradék rizse nem lett volna elég kettönknek. szerencsére volt még a hütöben egy padlizsán, 2 paradicsom, parmezán sajt és néhány krumpli. így ezekböl készült a vacsora:

a megcsutakolt krumplikat 1 cm-es karikákra vágtam és egy kiolívaolajozott tüzállótálba fektettem, megsóztam és meglocsoltam még egy kis olívaolajjal. 200 fokon sütöttem 30 percet. majd rákarikáztam a felvágott padlizsánt és további 30 percet sütöttem. az utolsó 15 percre betettem egy külön höállótálban a maradék rizst, amelyre paradicsomot és parmezánt tettem. míg megsült, elkészítettem a “hamis-tzatziki”-t: 1 dl joghurtot elkevertem 1 dl tejföllel és 1 ek medvehagymaolajjal (enyhén fokhagyma-ízt kölcsönözve), sóztam, borsoztam.

töltött padlizsán – kelet füszereivel

többször írtam már a töltött padlizsánról, amely gyakorta szerepel az asztalunkon. az elmúlt napokban több helyütt is felbukkant a gasztroblogokon, úgyhogy én is újra kedvet kaptam hozzá. mindnekinek megvan a maga bevállt receptje, az enyém  itt található. ettöl eltéröen  most mégis egészen másképp  füszereztem: a só és a bors mellett került még bele egy csipetnyi cayenne-bors, római kömény és fahéj. az eredmény igazán ízletes lett: nagyon kellemes ízhatású töltött padlizsán született belöle, amelyet tzazikivel és egy pohár  száraz fehérborral fogyasztottunk.  mr. R. ugyan mindig dicséri a föztemet, de ez alkalommal különösen sokszor hallhattam jól esö mormogását két falat között.

rántott mozzarella: a konyhai katrasztrófa

amikor vasárnap délután hazaértünk fogalmam sem volt, mi lesz majd a vacsora. egy biztos volt: abból fözünk, ami van itthon.  van a konyhában egy receptes naptáram, amelyen hónapot kellett váltani. a júliusi képen ott mosolygott rám egész délután a rántottt mozzarella. gondoltam, milyen jó, még úgysem csináltam sosem, itt az ideje. köretnek egy kis rizst, spenótot és gombát (utóbbi kettö a mélyhütöböl került elö) készítettem. lehet, hogy jobb is lett volna, ha a sajtot ilyen böséges körítés mellé inkább el sem készítem. de elkészítettem. és újfenn megállapítottam, hogy nem tudok se panírozni, se olajban sütni. a sajt egy része még az olajban kifolyt, a másik része ráragadt a konyhai papírkendöre, amelyenek az olajat kellett volna felszívnia, nem a sajtot. mondjuk nem is tudom, mit vártam, utoljára tinikénnt sütöttem rántott sajtot, akkor is kifolyt:-(

tudja vagy legalább sejti valaki, mit rontottam el? lisztben, tojásban, zsemlemorzsában paníroztam, az olajat felforrósítottam….

lehet, hogy egy új konyhai gépre van szükségem:

ez a fritöz egy kilogramm krumpliból készít sült krumplit csupán 1 evökanál olaj hozzáadásával. arra viszont nem találtam utalást, hogy panírozott ételeket is tud;-)

mr. R.-nek különben nagyon ízlett – igaz neki nem is voltak elvárásai, milyennek kellene lennie.

öszibarack-koktél

ma délután a sarki török zöldségesnél egyik ámulatból estem a másikba. két hétig nem voltunk itthon, így nem jártam a zöldségesnél sem. úgy látszik ezalatt az idö alatt teljesen elszoktam ettöl a választéktól. és persze az is lehet, hogy itt  nyár: cseresznye, öszibarack, nektarin, málna, ribizli (vörös ÈS fekete), büszke, áfonya… szebbnél szebbek, kívánatosabbnál-kívánatosabbak. azt sem tudtam, melyikhez nyúljak.  ha nem indulnánk holnap reggel egy 3-napos kerékpártúrára, bizony mindegyikböl tettem volna a kosaramba. így azonban mértékletes voltam és csak öszibarackot, feketeribizlit és piros büszkét vettem. a felét megettük, a maradékból egy finom koktél készült:

hozzávalók 2 pohárra:

1 öszibarack, 1 marék feketeribizli, 6 szem büszke, 1 pohár ásványvíz, 4 jégkocka.

XXVI. VKF!!! üdítö nyári gyümölcskoktél

be kell valljam, nálunk sosincs  tetrapakos gyümölcslé vagy üveges üdítö. akkor sem, ha vendégeket várunk. eszembe se szokott jutni, hogy ilyesmiket vásároljak (föleg amióta tudom, hogy mi minden “bele nem való” van az ilyenekben) és amit  mi elvböl nem iszunk, azt ugye nem illik kínálni másnak sem. minek is innánk “mü-gyümölcslevet”, ha kis ráfordítással változatosabbnál változatosabb gyümölcskoktélokat készíthetünk? egy gyümölcskoktél mindig jól esik: remekül fogyasztható pl. az elöétel elött üdvözlö italként. vagy az elöétel és a föétel között. vagy amikor éppen jól esik. szerintem vesta is egyetért ezzel.

 

az alaprecept egyszerü, a variációk száma végtelen: végy (ízlés szerint) 1-2-3-4 féle gyümölcsöt, mosd  (esetleg hámozd) meg, dobd bele a mixerbe, önts hozzá egy kis(ásvány)vizet, ha kánikulában készíted néhány jégkockát és pár csepp citromlevet – kapcsold be a mixert. és pár pillanattal késöbb kész az enyhén habos hüsítö (nemcsak) nyári ital.  

ezt nem lehet megunni…

a mai koktél 2 személyre készült 1 nektarin, 1 kiwi, 1 banán, 1 pohár ásványvíz és 2 jégkocka hozzáadásával.