hagyományos német konyha: königsberger klopse (=kalinyingrádi húsgombócok)

a német konyha sokáig nem tartozott a nemzetközi gasztronómia élvonalához. az utóbbi idökben ez a helyzet jelentösen megváltozott. nem utolsó sorban wolfram siebecknek, németország évtizedek óta vezetö gourmetkritikusának köszön-hetöen, aki régóta fáradozik azon, hogy megutassa,  igenis lehet savanyúkáposztán innen, maggi-kockán túl “jót s jól” enni. ebben a könyvében a német konyha hagyományait, kialakulásának, finomodásának történetét meséli el, jól olvasható formában. ez tipikusan egy olyan könyv, amelyekre meg szokták kérdezni, hogy “és ezt minek olvasod?”. hát azért, mert ez szerintem tényleg izgalmas. wolfram siebeck könyve tartalmaz 50  részben regionális receptet is. ezek olyan ételek, amelyek lassan feledésbe merülnek, vagy manapság nem in számítanak menönek. pedig jól elkészítve igazán finomak és megállják megállnák helyüket az élgasztronómiában is. ehelyett maximum rosszul elkészítve a menzák szereplöi. ezen ételek egyike a “königsberger klopse”, amely többek között arról is híres, hogy immanuel kant kedvenc étele volt. a véletlen úgy hozta, hogy szomszédasszonyom meghívott bennünket vacsorázni és elötte megkérdezte, jó lesz-e, ha ezt föz. én ugyan hallani hallottam már róla, tudtam azt is, hogyan néz ki, söt mivel a receptjét már olvastam, azt is sejtettem, milyen állagú és ízü lehet. enni viszont még sosem ettem. ebböl is látszik, hogy manapság nem szokás ”königsberger klopse”-t vendégeknek feltálalni. így aztán örömmel mondtam igent. és tegnap este egyálalán nem csalódtam. söt. régen láttam páromat ilyen csillogó szemekkel vacsorázni. öt ugyanis (mint sokan másokat is) gyerekkorára emlékeztettek az omlós, kapribogyós, savanykás szószban úszó húsgombócok. a rizst pedig egyébként is imádja. ezutóbbi mondjuk itthon is gyakran kerül asztalunkra.

hozzávalók a húsgombócokhoz:

50 dkg darált borjúhús

2 száraz zsemle (tejbe áztatva, kinyomkodva)

hagyma, petrezselyem

1 tojás

1 ek szardella-paszta (vagy 2 apróravágott szardella)

1 citrom reszelt héja

egy ek kapribogyó

a szószhoz:

1-1,5 liter húsleves

2 babérlevél, 2 szegfüszeg, 1 kis darab szerecsendió-virág

1 dl tejföl

1 dl tejszín

1 tk liszt + 2 ek olaj

1 tk mustár, 1 pohár fehérbor

egy marék kapribogyó

a húsgombóc (az eredetiben tényleg csak borjúhús van) hozzáavalóit összegyúrom és kb  cm átméröjü gombócokat formázok. a gombócokat megforgatom egy kevés liszben (így jobban megörzik alakukat) és a füszerekkel felforralt húslevesbe teszem, alacsony lángon, fedö nélkül 15 percet fözöm, úgy hogy csak gyöngyözzön a leves. a kész gombócokat kiveszem és melegenn tartom. a húslevest ha kell leszüröm, majd egy vékony fehér rántást készítek, hozzákeverem a fehérbort, majd besürítem a levest. kiforralom, mustárral, tejszínnel, tejföllel ízesítem, ha kell picit utánasózom. (van aki, egy tojássárgájával legírozza, de szerintem nem szükséges). a legeslegvégén, amikor már kikapcsolom a tüzet, hozzáadom a kapribogyót. fött rizs illik hozzá.