Túrós-ribizlis kelttészta

VKF! XVIII.

ízbolygó adta a túrós-témát, amitöl az igazat megvallva elsö pillanatban kicsit meg is ijedtem.

Egyrészt, mert itt nem jutok hozzá „rendes“ magyar túróhoz. Másrészt azért is, mert süteményen kívül nem jutott hirtelen semmi más az eszembe, mit is lehet(ne) még túróból készíteni. Sütni pedig nem nagyon szoktam. Pedig (azt mondják) tudok. Röviddel a túrós-kiírás olvasása után eszembe jutott, hogy hiszen éppen nyaralni készülünk. Ha pedig nyaralás, akkor a munkahelyemen esedékes egy „éves-szabadság-elött sütött sütemény“ a kollégáknak (=Urlaubskuchen). Nálunk a cégnél ez egy olyan régi bevett szokás, amelyhez mindenki tartja magát. Persze azért több mint 20 före egy jó kis sütit összedobni nem olyan könnyü. Èn éveken keresztül muffint sütöttem, így itt volt az ideje valami „új“ receptet kipróbálni. Ami ugye gyorsan meg is van, sikerül is elsöre, de finom is – és a kollégák nagy részének remélhetöleg ízlik is. Persze az is jó lenne, ha nem lenne túl édes, kánikula lévén (mármint mielött nyaralni mentünk – egy héttel késöbb az Északi-Tenger melletti nyaralásunkat kellemesen hüvös 17-20 °C-fokban tölthettük. A rendszeres záporok + zivatarok is hozzájárultak, hogy úgy érezzük magunkat, mintha éppen öszi nyaraláson lennénk.) Így aztán le is ültem süteményrecepteket olvasgatni. Amivel aztán el is telt néhány órám. Még tiszta szerencse, hogy nagyon sok sütemény-receptes-szakácskönyvem nincsen. Annyi jó receptet találtam, hogy nocsak. Igyekeztem megjegyezni, mely süteményeket kell majd okvetlenül kipróbálnom. Erre a célra be is szereztem gyorsan egy 22 cm átméröjü tortaformát. Nem mintha nem lenne egy 26-cm-es és egy 18 cm-es. Magától értetödik, hogy az egyik túl nagy, az utóbbi pedig túl kicsi. A 22 cm átméröjüben az volt egyébként a legjobb, hogy egy tetszetös sütemény-receptkönyv is volt hozzá. Vagy a könyvhöz volt a tortaforma. Ettöl eltekintve nekem most egy igazi tepsis süti kellett – a kollégák miatt. Elpakoltam az új tortaformát a receptkönyvvel együtt. Ès tovább kerestem az “IGAZIT”.

Százszónak is egy a vége: találtam egy olyan süteményreceptet , amelyröl már olvasásakor tudtam, hogy EZ az A recept, amit én már mindig is kerestem. Egy kelttésztás recept, amely viszonylag egyszerüen elkészíthetö és nem (annyira) nehéz és édes. Egy kelttészta, amelyböl (nem csak) egy szeletet a nyári melegben is jól esik egy hideg jeges tea mellett elfogyasztani. Ez a kellemesen savanykás túrós-ribizlis sütemény hordoz magában a keltsége mellett valamifajta finom légiességet. Ezt a légiességet hangsúlyozza a túróskrém lazasága, enyhe savanysága, amelyet aztán a ribizli a maga részéröl finoman hangsúlyoz. Mondanom sem kell, hogy a kollégáknál nagy sikere volt. Azóta már másodjára is megsütöttem. Csak úgy. Magunknak. Tepsiben. Megint nagyon finom volt.

Ja, igazi véletlen, hogy túrós – de így legalább lett egy jó receptem a témához is;-)

Hozzávalók (egy jó nagy tepsivel lesz belöle):

kelttészta:

15 dkg vaj
40 dkg liszt
1 csomag száraz élesztö
1 csipetnyi só
1 csomag vaníliás cukor
1,5 dl langyos tej
2 tojás

tetejére (miután megkelt):
50 dkg ribizli

túros krém:

30 dkg túró

(én itt „rendes“ túró hiánya miatt 30 dkg philadelphiát használtam fel)
3 tojássárgája
1 csomag vaníliás cukor
7,5 dkg cukor
1 ek citromlé
1 ek étkezési keményítö

1-2 ek (vaníliás) porcukor


Az alacsony hömérsékleten megolvasztott vajat az összes többi (kelttészta)-hozzávalóval együtt egy tálban a konyhai robotgéppel (dagasztókar!) összekeverem. Ne tessék csodálkozni, tényleg így csinálom (és tényleg nagyon finom lesz). A lényeg az, hogy minden hozzávaló szépen összekeveredjen egymással. A puha és ragadós tésztát letakarom egy tiszta konyharuhával és meleg helyen 1 órát kelni hagyom.

A szépen megkelt tésztát az óra leteltével kézzel még egyszer jól megdögönyözöm. Ezután egy sütöpapírral kibélelt tepsibe rakom és addig húzogatom minden irányba, amíg a tepsit sikerült kitöltenem. Biztosan meglehetne egy sodrófa segítségével is oldani a dolgot, de ebben a kelttészta-receptben éppen azt találtam jónak, hogy milyen egyszerüen és a gyúródeszka-sodrófa kettös használata nélkül (és tisztogatása nélkül, amit nagyon nem szeretek) lehet eljutni egy nagyon finom kelttésztás süteményhez.

Egy fél órára letakarom a tésztás-tepsit és egy meleg helyen hagyom tovább kelni.

Ezalatt a sütöt elömelegítem 190 °C-fokra. Megmosom, lecsöpögtetem és kicsumázom a ribizlit, félreteszem, majd elkészítem a krémet: az összes (krém)hozzávalót konyhai robotgéppel alaposan összekeverem.

A ribizlit elosztom a keltészta tetején, majd szépen egyenletesen ráöntöm a túrós krémet (egy lapáttal segítek a krémnek szépen mindenfelé elosztódni). A tepsit beteszem 35 percre az elömelegített sütöbe.

Miután kihült, (vaníliás)porcukorral meghintve tálalom.


egyszerüen elkészíthetö
elkészítési idö: 45 perc
kelési idö: 90 perc

sütési idö: 35 perc

mivel legközelebb csak hétfön este leszek számítógép-közelben, már ma éjjel felteszem a receptet.