kedd, május 19, 2009

a mi paprikás csirkénk – nokedlivel és uborkasalátával

DSC02933

lehet, hogy van aki szentségtörésnek veszi, de nálunk márpedig csirkemellböl (néha pulykamellböl) készül a paprikás csirke. régen otthon én se ismertem ezt a variációt. mi több, el se tudtam képzelni, hogy a mellehúsából paprikás legyen. ki is nevettem volna, ha valaki ilyesmit emleget. mégis a mi csirkepaprikásunk igazi “mindenki-kedvencévé” nötte mi magát. az úgy kezdödött, hogy párom egyáltalán nem kedvel semmiféle “csontos” húst. mármint amiröl neki kell(ene) leszedegetni a húst. ismeretségünk kezdetén én úgy tálaltam neki a paprikás csirkét, hogy levagdaltam a combról a húst. mert azért szerintem a paprikás csirke comb nélkül elképzelhetetlen (volt).  ma már könnyen el tudom képzelni, mert finom, gyors és a gyerekek is (ide-oda-tologatás nélkül) megeszik. amihez nagyban hozzájárul a nokedli is. most már értem, miért mondják, hogy “nyeli, mint kacsa a nokedlit”.  annak pedig különösen örülök, hogy az én paprikás csirkém kiütötte a régebben kedvelt óvodai/  menzai “barnaszószos húst rizzsel” (úgymond német specialitás: a barnaszósz valami maggi/knorr por *brrrr*, néha a gyerekek kedvéért készítettem, de mindig nagy belsö ellenállással kísértetve).

4 személy részére:

1 kg csirkemell/ pulykamell kockákra vágva

1 nagy fej hagyma

2 ek olaj

örölt pirospaprika

só, egy csipet örölt kömény

egy kevés víz

tálaláskor egy kevés tejföl

a szokásos módon pörköltet készítek, mialatt fö, bekeverem a nokedlit.

2 tojást elkeverek egy csipet sóval (ha a tojások nagyon sápadtak, teszek hozzá egy kiskanál örölt kurkumát), és annyi liszttel és vízzel, amennyivel jónak (és föleg elégnek) látom/ érzem. fokozatosan adogatom hozzá, hol a lisztet, hol a vizet. nem csinálok nagy ügyet belölle, ha egy kicsit csomós. ha van idöm, kicsit tovább kevergetem, akkor “kicsomótlanodik”, ha nincs, úgyis jó.  a nokdelitésztát általában állni hagyom 10-30 percet (attól függöen, kell- e még valamit csinálnom, pl. salátát, asztalt teríteni, hasonlók). még soha nem vettem észre különbséget, hogy jobb-e ha áll vagy sem. egyszerüen mindig jó.

a nopkedlit a nokedliszaggatóval egy egy nagyobb lábasban forró sós vízbe szaggatom:

DSC02188

tipp: ha nagyobb mennyiséget készítek, egy kivajazott höálló tálat beteszek a sütöbe kb. 80 fokra és ebbe szedem a kifött nokedli-adagokat. teszek rá még a tetejére egy kevés vajat és óvatosan átkeverem, hogy ne álljon össze.

DSC02926

csak a tálaláskor teszek a húsra egy kiskanál tejfölt. na jó, az én adagomra legalább kettöt. azt tapasztaltam, hogy így könnyebben emészthetö, minta már a lábasban nyakon öntöm egy pohár tejföllel. de ez biztos ízlés kérdése. 

DSC02935

persze elmaradhatatlamn az uborkasaláta:

DSC02948

egy uborkát vékonyra gyalulok, egy kis fej hagymát (vagy 2 zöldhagymát) karikára vágok és egy kis sóval összekeverek. az öntethez a következöket keverem össze:  egy kevés olaj, ecet, 1 fej szétnyomott fokhagyma, 1 csipetnyi cukor,  petrezselyem, kapor, 2 ek tejföl. tálaláskor meghintem egy csipet örölt pirospaprikával.

0 valaki mondja meg/ komment: