joghurtos jégkrém

még nem hevertem ki a fagyigéppel kapcsolatos kudarcot. ha már fagyigép nincs, lett leárazott jégkrém-készítö szilikonos forma. ízbolygónál láttam egy joghurtos jégkrém-receptet, amelyet kipróbálásra alkalmasnak találtam. annál is inkább, mert minden hozzávaló volt itthon: hozzávalók (6 adag, ár: ca. € 1,20)

1,5 kis pohár natúr joghurt
2-3 tk méz (ìzlés szerint)
1/2-1 lime (ízlés szerint) 
1-2 ek gyümölcsszörp
valamilyen gyümölcs (nálam eper volt)
jégkrémkészítő forma

a joghurtot összekevertem a lime levével és 1 tk mézzel, majd a formákba adagoltam a kb. harmadát és meglöttyintettem   gyümölcsszörppel. a maradék joghurtot összeturmixoltam a gyümölccsel. édesítettem mézzel, savanyítottam egy kis  lime lével, majd elosztottam a jégkrémformákban. belenyomkodtam a pálcikát és betettem a fagyasztóba. nálam  sajnos egy óra múlva még nem fagyott meg eléggé. így elfelejtkeztem róla, és csak egy héttel késöbb jutott újra eszembe. így legalább jól meg fagyott. a lányoknak tutira ízleni fog.

van valakinek egy jó tippje, hogyan lehet könnyen kiszedni a formából?? én legalább öt percig szerencsétlenkedtem vele…

tonhalas paradicsomos tészta

megfigyeléseim szerint tonhalkonzerv  két csoportba osztja az embereket. az egyik csoport kifejezetten kedveli, a másik kifejezetten utálja. vagy ha nem, akkor egészen egyszerüen nem eszi meg. nálunk az a helyzet, hogy én szeretem, mr. R. ki nem állhatja,  a macskák pedig egyenesen imádják. szoktak is néha kapni, persze nem az olajos, hanem a “saját levében” tonhalas konzervet. olyankor soha nem tudok ellenállni a kísértésnek és néhány villányit elcsenek tölük.  ez egyébként fordítva is igaz: ha emberi fogyasztásra bontok fel egy konzervet, adnom kell nekik is belöle,  különben nem tudok a fözésre koncentrálni a nagy nyávogástól.  a legtöbb macska teljesen odavan a konzervtonhalért. mint az élet egyéb jó dolgaira, erre is érdemes odafigyelni és csak módjával élvez(tet)ni, mivel a hal (és az egyéb tengeri herkentyük) többek között egy thiaminase nevü enzimet is tartalmaz, amely a macska szervezetében a B1-vitamint leépíti.  különben ez érvényes az emberi szervezetre is, csak az ember ritkán képes napokon át kizárólag tonhallal táplálkozni. a macskák viszont hajlamosak igazi tonhal-junkievá válni és az összes többi kaját megtagadni. a következö tésztareceptben az a különös, hogy ha nem hangoztatom, nem szokták kitalálni, hogy tonhal van benne. mr. R. is jó étvággyal szokta enni – maga is mindig meglepödve azon, hogy se az illata, se az íze, se az állaga nem hasonlít az utált tonhalra. emelett gyors, olcsó, kiadós és a hozzávalók mindegyikét be lehet spájzolni, hogy alkalomadtán, ha nincs idö bevásárolni, vagy hirtelen kell a “semmiböl” vacsorát varázsolni, legyen mihez nyúlni.

hozzávalók 2 személyre: 1 kis fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, olívaolaj, 2-3 szál répa, 1 konzerv paradicsom, 1 tk cukor, só, bors, chili, oregánó, 1 konzerv tonhal (ízlés szerint 1 ek tejszín) parmezán, bazsalikom, 25dkg tészta (pl. rigatoni, penne stb.) (ár: cakk-pakk: € 3,50) az apróra vágott hagymát megfuttatom az olívaolajon, majd hozzáadom a karikákra vágott répát és az apróra vágott fokhagymát. megszórom egy teáskanál cukorral és 2 percig pirítom. hozzáadom a paradicsomot, füszerezem és 10-15 percig kis lángon fözöm.  a legvégén lehet hozzátenni egy löttyintésnyi tejszínt, amely kerekebbé teszi a paradicsomszósz ízét. (söt van, aki esküszik rá, hogy a paradicsom okozta gyomorégést is megelözi). ezalatt megreszelem a parmezánt, kifözöm a tésztát. tálalás elött a paradicsomos szószhoz  adom az olajtól  lecsöpögtetett tonhalat, óvatosan átkeverem, max. 2 percig alacsony tüzön együtt fözöm, elzárom a tüzet és hozzákeverem a tésztát, hogy jól felvehesse a füszeres-tonhalas-paradicsomos szószt. tálaláskor megszórom parmezánnal és friss bazsalikommal.    

mostan színes répákról álmodom…

izgalmas színes répákra találtam: az egyik lilás színü, a másik citromsárga volt. na és persze az ismerös narancssárga.  nem is kellett sokáig a fejem törni, mit is készíthetnék belölük, hiszen karnyújtásnyira volt egy szakajtó borsó,  amelyböl ilyenkor nyáron csak és kizárólag borsóleves készülhet. így alakult ki a szemet gyönyörködtetö színkavalkád, amelynek hozzávalói:

10 szál kisebb répa (lehet benne petrezselyemgyökér is – sajnos itt  nagyon ritkán van), 1 karalábé, 4 szem közepes krumpli, 30 dkg fejtett borsó, só, örölt paprika, petrezselyemzöld

a nokedlihez: 1 tojás, annyi liszt, amennyit felvesz, só

(ár: cakk-pakk: € 4,00) 

1 liter sós vizet felforralok, majd beleteszem a karikákra vágott répát, a kockákra vágott karalábét. 5 percig lassú tüzön fözöm, ezalatt meghámozom és felkockázom a krumplit. majd hozzáadom a leveshez és 5 percig tovább fözöm.  egy csipet örölt paprikát adok hozzá, majd a zöldborsót és további max. 5 percet fözöm. felönötm elegendö mennyiségü vízzel, ha kell, utánasózom.  ezalatt gyorsan összekeverem a nokedlit: egy tojást összekeverek egy csipet sóval és 2 evökanál liszttel, ha szükséges, annyi lisztet adok hozzá, amennyit felvesz. ha több nokedlit szeretnék, adok hozzá egy kevés vizet és ennek megfelelöen több lisztet. amikor a zöldségek még roppanósak, beleszaggatom a levesbe a nokedlit, egy percet fözöm lassú tüzön, majd elzárom a tüzet és pár percet állni hagyom. (nem tüzforrón) petrezselyemzölddel megszórva tálalom. 

ez a gyors variáció volt, különben a zöldborsólevest már megénekeltem itt.

vörös sügér diós pesztóval

néhány napig kényszerpihenön voltam valami vírus miatt. szerencsére engem csak közvetetten érintett. nem tudtam ugyanis használni a windows live writer-t. három estémbe került, míg sikerült meggyöznöm a a gépemet arról, hogy újra azt csinálja, amit én szeretnék.

a vörös sügér (en: sea perch, us: red snapper, fr: Barbier, de: Rotbarsch (innen))  szubtrópusi tengerekben él, az atlanti óceán és keleti/ délkeleti részén ugyanúgy megtalálható mint a földközi-tengerben és a fekete-tengerben.  maximális hosszúsága elérheti a  120 cm-t, maximális súlya a  25 kg-ot. afrikában nagyon népszerü halfajta, a helyi konyhák egyik specialitása. gondolom, ez annak is köszönhetö, hogy filéje szálkamentes, húsa fehér és egyaránt alkalmas sütésre, fözésre vagy éppen párolásra.

mivel én az elmúlt hetekben többször (pl. itt) készítettem “bundát” a halnak, a sütöben sütés mellett döntöttem. annyira egyszerü egy kis különleges “pesztót” összeállítani, a halat bekenni vele és 15-20 perccel késöbb a sütöböl kivenni, hogy kár lenne nem tovább kísérletezni vele. újabbnál újabb ízeket kipróbálni. most így készült:

egy marék pirított dió, 1 kis cikk fokhagyma, 1 kis darab gyömbér, 6 levél bazsalikomlevél, 1 kevés csilipehely, egy csipetnyi só, 1 ek zsemlemorzsa

botmixerrel dolgoztam össze a hozzávalókat, majd a halfilékre kentem 0,5-1 cm vastagon. egy kiolajozott tepsiben 10 percig 170 °C-on, majd 5 percet 225 °C fokon grilleztem (jó odafigyelni, mert könnyen megéghet).

a köretet még mindezek elött készítettem: 1 cukkinit nagyobbacska kockákra vágtam,    2 édesköményt és 4 szál zöldhagymát ujjnyi vastagságúra, majd olívaolajon hirtelen megsütöttem egy nagy serpenyöben. csak éppeen annyira, hogy egy kis színt kapjon a zöldség. sóztam, borsoztam, majd 8 db kisebb paradicsomot negyedelve hozzáadtam, 2 szál rozmaringgal és pár szál oregánóval füszereztem. fedö alatt 5 percig pároltam, majd a kikapcsolt tüzhelyen lefedve állni hagytam, múig a hal elkészült. a zöldségek nagyon finoman roppanósak maradtak.

egy vörös sügér filé maradt meg, amelyet egy adag (maradék) zöldséggel másnap a munkahelyen fogyasztottam el – hidegen (már amennyire a legutóbbi napok hömérséklete hidegnek volt mondható 26-30°C). annyira, de annyira jó izü volt, hogy ennél jobb ebédet el sem tudok képzelni.

ár (3 böséges adag): vörös sügér (25 dkg 5 db volt) € 5,00, zöldség: € 3,00. egyebek (dió, fokhagyma, só, bors, gyömbér stb. – alapanyagok, amelyek majdnem mindig vannak  ) nagyon böven számolva € 1,50. 

sajtos-sonkás omlett deluxe

mr. ma délután egy evezös túrára ment, amely egy grilles estébe torkollik majd. mivel nem szoktam pontosan 12-re ebédet fözni (pláne, ha hétvégén elég késön reggelizünk, mint pl. ma), azon gondolkoztam, mit is tálalhatnék délre, ami gyorsan is megvan, és ráadásul ki is tart a grillvacsoráig. halvány gözöm sincs, hogy jutott eszembe az omlett. szerintem legalább tíz éve nem csináltam, elötte se sürün. gyerekkoromban reggelire ettünk néha és bár nem vagyok kifejezetten tojásrajongó, csak jó emlékeim vannak róla.  igaz én csakis sajttal (trapistasajt apró kockákra vágva, hogy olyan jó folyós legyen)  és sonkával tudom elképzelni.

hozzávalók 2 személyre

(€ 5,93 inkl. 2 zsemle)

5 tojás (€ 0,90)

2 szál zöld hagyma (€ 0,20)

4 db szárított paradicsom (€ 0,10)

3 szelet fött sonka (€ 0,45)

10 dkg cheddar (€ 2,29 – bármilyen más sajt is jó)

5 dkg vaj (€ 0,20)

petrezselyemzöld, bors, örölt paprika

a gyors salátához:  3 paradicsom (€ 0,50) és egy uborka (€0,69), 2 ek olívaolaj, 1 ek borecet, só, bors

2 dkg vajon 2 perc alatt megfuttatom a karikákra vágott zöldhagymát és a felkockázott sonkát, majd hozzáadom az apróra vágott szárított paradicsomot. a tojásokat egy villával lazán felverem, belekeverem a sonkát, zöldhagymát, paradicsomot és a felkockázott sajtot. borsozom és paprikázom, majd visszaöntöm a serpenyöbe, amelybe elözöleg beletettem a maradék vajat. kb 5 perc alatt készre sütöm. aki nagyon bátor (vagy aki tudja), az egyszer megfordíthatja közben az omlettet. sózni csak az asztalnál (kóstolás után) sózzuk, mert a sonka, szárított paradicsom és a sajt is elég sósak.    

a salátához csak felkockázom az uborkát és a paradicsomoot, öntök rá egy kevés olajat, ecetet, sózom, borsozom. épp elkészül, míg megsül az omlett.

zöldséges sült egytál

a szokásos “kinyitom a hütöt, mi van benne?”-alapon készült a ma esti vacsora.

hozzávalók + ár 2 személy részére:

2 db közepes cukkini: € 0,80

4 db  paradicsom: € 0,70

3 db cikória: € 1,20

4 szelet sonka: € 0,90

egy marék reszelt sajt (maradék sajtból)

3 ek olívaolaj, só, bors.

elkészítési idö: 30 perc

míg a sütö 200 °C-ra felmelegszik kiolajozok egy höálló formát és belefektetem a félbevágott, keserü részétöl megszabadított cikóriát, ujjnyi vastagságúra vágom a cukkinit, cikkekre a paradicsomot, majd ezeket is elrendezgetem a tálban, sózom, borsozom, meglocsolom olívaolajjal és 10 percre a sütöbe tolom. ezalatt megreszelem a sajtot és a sonkát darabokra tépdesem. mindezt rászórom az elösütött zöldségre és további 10-12 percig sütöm. mi csak így “magában” ettük, de lehetett volna hozzá fött rizst vagy friss kenyeret is fogyasztani.

sült, morzsás paradicsom

tegnap este késön értem haza és megint valami gyorsat, de finomat szerettem volna az asztalra tenni. napközben láttam alchrinál a langyos morzsás paradicsom receptjét, amely tökéletesnek találtam a hétvégi bevásárlásból megmaradt paradicsom hasznosítására – annál is inkább, mert nagyon ideje volt a paradicsomokkal valamit kezdeni.

hozzávalók 2 személyre: 40 deka koktélparadicsom, 4 ek olivaolaj, só, bors, cukor, 4 ek zsemlemorzsa, egy marék bazsalikomlevél, parmezán
mialatt a sütöt 220 fokra melegítettem, a megmosott paradicsomokat félbevágtam és a vágott felületükkel lefelé egy kiolajozott tüzálló tálba fektettem. megsóztam, frissen örölt borssal, egy kiskanálnyi cukorral  megszórtam, meglocsoltam egy kis olívaolajjal és zsemlemorzsát szórtam rá. a forró sütöben 10-12 percig sütöttem, még forrón megszórtam forgácsra vágott  parmezánnal és bazsalikommal, majd meglocsoltam egy kevés olívaolajjal. pirítóssal és egy pohár vörösborral nagyon jól esett a még mindig tartó nagy melegben.

elkészítési idö: 22 perc (10 perc elökészület + 12 perc sütési idö)

ár: 40 dkg koktélparadicsom ca. € 2,50 plusz € 1,00 (füszerek, olívaolaj, parmezán, zsemlemorzsa – ezek majdnem mindig vannak otthon)

kínaikel másodszor

rákattantam a  kínaikelre. olyan finom salátákat (mint pár napja itt) lehet belöle gyorsan készíteni, hogy nocsak. ráadásul semmi extra nem kell hozzá és pillanatok alatt elkészül.

hozzávalók 4 személy részére: 1 kínaikel csíkokra vágva, 1 maroknyi dió

az öntethez: 2 dl tejföl, 2dl natúr-joghurt, 20 dkg kockákra vágott fetasajt, só, bors, zöldfüszerek (frissen, esetleg szárított),.

mialatt az apróra vágott diót egy serpenyöben kis lángon megpirítom (zsiradék hozzáadása nélkül, mert a dióban elég olaj van),  csíkokra vágom a kínaikelt, majd elkészítem az öntetet. a dresszinget ráöntöm a kínaikelre és a pirított dióval megszórva tálalom.  egy-két szelet friss kenyérrel vagy pirítóssal is nagyon finom.

elkészítési idö: 15 perc

ár: kínaikel € 1,50, tejföl + joghurt € 0,50, fetasajt € 1,00.

főzz az egészségedért-egyszerűen, könnyedén de műanyagok nélkül

trinity, viki, max és garffyka  indították el a kezdeményezést és kérték meg a gasztroblogolókat, hogy mutassuk meg, hogyan lehet egyszerüen nagyszerüt fözni - mindenféle E-szám nélkül, természetes alapanyagokból  könnyen, gyorsan, gazdaságosan.

az elmúlt évek során egy halom könyvet olvastam ebben a témában. az elején csak egész egyszerüen azért, mert érdekesnek találtam. aztán  egyszer csak bekattant, hogy jé én is mennyi minden egészségre káros dolgot  fogyasztok, anélkül, hogy tudatában lennék.

azóta sokat változtattam étkezési szokásaimon és közvetlen környezetemet is igyekszem kicsit befolyásolni – utóbbi itthon nem igazán nehéz, mert csak én fözök. valahol olvastam (sajnos nem emlékszem hol), hogy csak azt az élelmiszert kell/ szabad megvennünk, amelyet még nagyanyáink is felismernének, ha bevásárolni indulnának a modern hiperszuperekben.  mindazt, amit forgatnának kezükben, mondván ”ilyet még sosem láttam, mi lehet ez vajon?” – hagyjunk ott szépen a polcon.

egy másik  alapszabály szerint pedig ne vegyünk meg semmit, amit reklámoznak!

mától én is külön címszóval látom el az idevágó recepteket és remélem, hogy sikerül néhány kedves olvasónak hasznos tippeket adnom.