érdekes, hogy vannak néha olyan “véletlen egybeesések” (pszichológiai nevén ez nem más, mint a carl gustav jung-i szinkronicitás), amelyek megadják az utolsó lökést arra, hogy az ember csináljon vagy felismerjen valamit. így akadtam rá tegnap ági posztjára, amely egybeesett az elhatározás napjával.
mindez pedig akkor, amikor én éppen elötte a naturkost.de-n egy egészséges életmódról cikkezö újság szerkesztönöje által írt blogot olvasgattam: CO2-diéta címen. nem a diéta szó fogott meg, haben ami mögötte rejlik: vegyünk és együnk hazait!
nem mondhatom, hogy alapvetöen távol áll ez az irány tölem. lassan egy éve, hogy felfedeztem egy bio-zöldség-gyümölcs-beszerzési helyet, ahol nagyon jó minöségü éselsösorban helyben termesztett zöldség, gyümölcs mellett tejtermékeket és húst lehet viszonylag jó áron vásárolni. ráadásul nagyon kényelmesen: az interneten megrendelt friss árut hetente egyszer díjmentesen házhoz ill. lakáshoz (a negyedik emeleti régi polgári lakásunk – értsd sok-sok lépcsö, lift nélkül - esetében ez különösen praktikus) szállítják. mivel a piaci napokon sajnos dolgozom, így ez egy igazi alternatíva friss helyi zöldséghez/ gyümölcshöz jutni. emellett azért nagyon szeretek magam válogatni a sarki török zöldségesnél, ahol mindig sok-sok friss mindenféle kelleti magát. így aztán kialakult egy olyan jó kis egyensúlyi helyzet, hogy bizonyos dolgokat alapvetöen rendelek, míg másokat alapvetöen én magam (fizikailag) vásárolok és cipelek fel a 4. emeletre.
nos ezen mostantól csak annyit fogok változtatni, hogy még jobban és tudatosan figyelni fogok rá, mi is származik honnan? van-e helyi alternatívája? és felteszem magamnak a kérdést: egyáltalán kell- e nekem azt a valamit most éppen ennem, ha a CO2-mérlege annyira mizerábel (az íze meg cserében valószínüleg nem is olyan jó). gondolom, ez nem lesz mindig egészen egyszerü, de nyilván meg lehet csinálni. egy kis odafigyeléssel, józan tervezéssel.
0 valaki mondja meg/ komment:
Megjegyzés küldése